27.

Átlépsz utódod tetemén, és a trónhoz sétálsz. Talpaddal összepréseled a földön heverő koronát. Nincs rá szükség többé, mivel soha nem lesz más király. A felsőbbrendű uralkodó fogalma nem egy tárggyal, hanem a te személyeddel fonódik össze.

Helyet foglalsz a mohás, dögszagú trónon. Feltűnik, hogy a terem bejáratában ácsorogva, reszketve áll a kastély teljes személyzete. Méltán rettegnek színed előtt – így van ez jól. Új korszak köszönt erre a világra. Egy dicső kor, melyben nincs együttérzés és remény, nincs gyengeség. Csak háború van.

A végtelen háború azonban véget ér, ha már tényleg nincs kinek háborúznia. Annyira jól végzed a dolgod, hogy idővel semmi sem marad, amin uralkodhatnál.

„Nyertél.”